Megtennéd, hogy pár sorban bemutatkozol?

Korbuly Gergely vagyok, 24 éves. 19 évet jégkorongoztam, ebből 6 szezont profiként is játszhattam, sorrendben a Fehérvár, Fradi végül pedig a KMH színeiben. A játékvezetést 3 éve kezdtem, ez lesz a 4. szezonom. A tavalyi volt az utolsó szezonom, mint játékos, innentől már csak a játékvezetésre szeretnék koncentrálni! :)

Nem fog hiányozni a profi sport? Miért hagytad abba?

Természetesen fog hiányozni a profi sport, már most hiányzik, de szerencsére a munkával, játékvezetéssel szinte tejesen lekötöm az időmet, így nem nagyon van “időm” arra, hogy hiányozzon. 19 évem a jégkorongról szólt, izgatottan várom, hogy mi vár rám ezután. A sérülések miatt hagytam abba. Elég súlyos sérülések történtek az elmúlt évben, amikkel már elég kockázatos lett volna tovább játszani. 

Mivel foglalkozol a játékvezetés mellett?

Nemrég kezdtem el dolgozni, mindig is érdekelt, milyen lehet egy nagyobb multinál és nyár elején, amikor eldöntöttem, hogy felhagyok az aktív pályafutással, elkezdtem munkát keresni. Jelenleg a Tesco központi irodájában dolgozom, mint ultrafriss árutervező, emellett közgazdász diplomával rendelkezem.

Hogy tudod összeegyeztetni a játékvezetést a munkahelyeddel?

Eddig pozitívan álltak a dologhoz a munkahelyemen, remélem, hogy továbbra sem lesz ezzel gond. Szeretném maximálisan összeegyeztetni a játékvezetést a munkával.

Honnan jött a jégkorong iránti érdeklődésed?

4 éves koromban apukámmal és a nővéremmel gyakran jártunk a műjégpályára korcsolyázni, egyik alkalommal MAC utánpótlás edzést tartottak és megkérdezték, nem szeretném-e kipróbálni ezt a sportot? Természetesen igent mondtam és egyből beleszerettem és ez a „szerelem” azóta sem múlt el.

Mióta korongozol, milyen csapatokban játszottál?

4 évesen kezdtem el játszani a MAC-ban, ahol serdülő korosztály végéig voltam. Ezt követte egy svédországi 2 éves kitérő, majd junior éveimre a Fehérvár EBYSL, utána pedig a MOL majd az ERSTE ligás csapatában játszottam. Utolsó két profi éveimben a Fradiban és a KMH-ban játszottam.

Hogy kerültél Svédországba?

Serdülő korosztályban volt egy svéd edzőm a MAC-ban, aki szezon végen megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem Svédországban is kipróbálni magam? Természetesen igent mondtam. Elmentem egy próba játékra, ahol szerencsére megfeleltem. Két évet éltem kint egy nyugdíjas családnál. Hokiztam és suliba jártam, 16 évesen mentem ki, de a kezdeti nehézségeket leszámítva nagyon jól éreztem magam. Megtanultam svédül és sok barátot szereztem, akikkel mai napig tartom a kapcsolatot. 

Miért döntöttél úgy, hogy játékvezető leszel?

Igazából nem saját döntés volt. 3 éve, amikor Fehérváron játszottam, az egyik csapattársam mondta, hogy fog menni bírói táborba és kérdezte, lenne-e kedvem őt elkísérni? Előtte nem igazán gondoltam, hogy én esetleg valaha is játékvezető leszek, ráadásul pár évvel ezelőtt, még nem volt gyakori, hogy egy játékos bíróként is tevékenykedjen. Nagyon örülök, hogy végül elkísértem, mert rengeteg új tapasztalatot, barátot szereztem, amióta elkezdtem a játékvezetést és most, az aktív karrierem után nagyon fontos szerepet tölt be az életemben.

Fiatalon kezdted a játékvezetést. Milyen tanácsokat adnál a mai fiatalok számára, kik még csak ezután fognak bekerülni a játékvezetés világába? Szerinted mire érdemes leginkább felkészülnie annak, ki napjainkban sípot ragad?

Láthatóan egyre több fiatal hokis érdeklődik a játékvezetés iránt. Nehezebb dolguk lesz kiharcolni maguknak a helyeket, de ez az egészséges versenyhelyzet csak a fejlődésüket fogja segíteni. Mindenképp nagyon sok munkát kell beletenni, mert saját bőrömön tapasztaltam, hogy attól mert valaki profi szinten hokizik, sajnos a játékvezetés nem fog automatikusan menni.

Mit üzennél a mai fiataloknak, kik erre a pályára terveznek?

Talán csak annyit üzennék, hogy próbálják meg élvezni ezt a sportot és ha ez sikerül, akkor már csak a munkát kell beletenni! :)

Ha ki kellene emelni meghatározó momentumokat az eddigi karrieredből, akkor mik volnának azok?

Amióta elkezdtem fújni a sípot, minden „szintlépés” meghatározó volt számomra. Az első 3 bírós meccs, első U20-as mérkőzés, döntő mérkőzések, vagy amikor elkezdtem középen fújni. Ha ki kell emeljek fontosabb momentumokat, akkor talán az első felnőtt válogatott mérkőzés áprilisban, amit rettentően élveztem. Valamint az, hogy megkaphattam tavaly a legjobb utánpótlás bírónak járó díjat. Sajnos a sérülésem a játékvezetői szezonból is nagyon sokat elvett és sokat dolgoztam, hogy behozzam a lemaradást. Jól esett, hogy ezt mások is értékelték.

Mi volt a legnehezebb pillanatod az eddigi karriered során?

Szerencsére nem jut eszembe kiemelkedő nehézség, a sérüléseket leszámítva.

Mi tartja fent a motiváltságodat a játékvezetés irányába?

Sohasem volt gond a motiváltságommal, hiszen nagyon élvezem, amit csinálok. Mindig arra törekszem, hogy folyamatosan fejlődjek.

Kitűzött célok a következő szezonra, illetve hosszabb távra?

A következő szezonban szeretnék bemutatkozni az ERSTE Ligában és ott minél több meccsen a lehető legjobb teljesítményt nyújtani!

Szabadidős tevékenységek? Mit csinálsz szívesen a játékvezetésen túl?

Nagyon szeretek időt tölteni a családdal, barátokkal. Próbálok minden évben elutazni egy olyan helyre, ahol azelőtt még nem jártam. Ezen felül én az aktív pihenés híve vagyok, szabadidőmben sokat járok teniszezni, vagy kirándulni a kutyámmal.