Megtennéd, hogy pár sorban bemutatkozol?

Teljesen átlagos ember vagyok, erős morális értékrenddel. 53. évemet töltöm, Nyíregyháza mellett (Nyírpazony) élek családommal (egy feleség +egy leány +kettő fiúgyermek +kettő kutya +kettő macska...) családi házban, természetes, zöld környezetben, fa-könnyűszerkezetes épületben. Eredetileg tanárként (testnevelő) végeztem három évtizede, de valóságban inkább a szolgáltatóipar tartott fogva sok-sok éven keresztül. 10 évig voltam a valamikori Pannon GSM Zrt. megyei vezetője, vezettem SAAB autószalont, majd kisebb vállalkozásokat. Végül mégis az oktatás-képzés-motiválás területére kerülve, 12 éve tevékenykedem a Postabiztosító kelet-magyarországi terültén, mint tréner, értékesítéstámogató, illetve a nyíregyházi Szabolcsi Jégsport Egyesület egyik alelnökeként is tevékenykedem, társadalmi megbízatásban.

 

Hogy jött a játékvezetés? Mióta csinálod?

Bevonzódtam. Cirka 10 évvel ezelőtt, amikor fiaim triatlonos életükben már mindent megnyertek, átpártoltak a jégkoronghoz. Nyíregyházán azonban nem volt továbblépési/fejlődési lehetőség biztosítva, így Debrecenben kerültek - én pedig gondos szülőként mindig ott voltam velük, ahol jégre léptek...

Egy éven keresztül hordtam át őket edzeni, meccsekre, s hogy ne legyen teljesen kihasználatlan a "várakozási idő", előbb a versenybíróságba, majd a játékvezetésbe integrálódtam be. Egyre inkább érdekelt milyen "belülről" a dolog - s mint sportember, természetesen a mozgás öröme is vonzott.

 

Inkább mint hobbira, vagy mint munkára tekintesz a játékvezetésre?

Érdekes kérdés. Természetesen a saját korlátaim ismeretében hobbiként kell kezelnem, de igyekszem mindig nagyon komolyan venni a feladatot, s úgy elvégezni, hogy abban az általam képviselt értékek megvalósulhassanak. Ezt igyekszem továbbadni, kommunikálni az utánam következő generációnak is. 

 

 

Mint a keleti zebrák régióvezetője, milyen egyéb feladataid vannak? Hogyan néz ki egy átlagos napod?

A feladat lassan körvonalazódik. Sok ügyes, tehetséges, agilis játékvezető él hazánk keleti oldalán is, jellemzően nem igényel extrém mennyiségű elfoglaltságot a mindennapokban. Jó szervezéssel összeegyeztethető a munka és családi feladatokkal. Ezzel együtt egyre szorosabb a kapcsolat az elnökséggel és ez kétirányú feladatot támaszt. Egyrészt a vezetés részéről érkező információcserékben, bizonyos döntések előkészületeiben, tervezésekben, irányelvek képviseletében a játékvezetők felé és operatív feladatokban van szerepem, másrészt a területen élő játékvezető kollégák napi kérdéseinek, észrevételeinek, kéréseinek megválaszolása, képviselete az elnökség felé. És természetesen az idő közben megszerzett ismeret, tudás továbbadása a feladatom. 

 

Szerinted milyen nehézségekbe ütközhetnek a kezdő játékvezetők? Mire érdemes első körben felkészülniük? 

Aki elhivatott, aki valóban szeretne fejlődni, és rendelkezik a szükséges alapokkal, annak nincs extrém nehézség. Játékvezetésben minden elem picit más, mint a játékban, vagy a jégen kívüli egyéb sportmozgásokban, de minden tanulható. Talán kiemelten fontos, hogy legyen alázat, türelem és bizalom. El kell fogadni, hogy ez sem megy egyik napról a másikra, mind elméletben, mind gyakorlatban folyamatos fejlődést igényel. De leginkább a fejben kell rendnek lenni. Ehhez szükséges a bizalmi légkör megteremtése a társakkal - de ebben kell folyamatosan fejlődni a tapasztalt társaknak is. Ez a szó szoros értelmében csapatmunkát igényel - ami kölcsönös alázat, tisztelet és bizalmat meglétével alakul ki...

 

Mit gondolsz, mennyi idő kell egy fiatal számára, mire eljut odáig, hogy az Erste Ligában fújhasson, esetleg nemzetközi minősítést kapjon?

Ez számtalan dolgon múlik. Az alapképességeken (korizás, erőnlét, játék olvasási képesség, stb) túl, legalább annyira a mentális, a kapcsolatteremtési, valamint a konfliktus-kezelési és probléma-megoldási fogékonyságon is múlik. Aki ezekben jobb, annak néhány év alatt reális lehet a magyar legfelsőbb osztály, majd a nemzetközi szint. De éppen ezek (vagy ezek hiánya) miatt nem fog mindenki oda jutni. 
Ám tudni kell, hogy az utánpótlásban legalább annyira nagy szükség van a stabil, kiszámítható, objektív és kiegyensúlyozott játékvezetőkre. Semmivel sem kevesebb értékű az, aki UP szinten minőséget produkál, mint aki kisebb alázattal, de jobb kapcsolatokkal, jobb alapképességekkel "magasabb" szinten dolgozik.

 

 

Ha ki kellene emelni egy fontos momentumot a játékvezetői karriered során, akkor mi volna az?

Hmmm...sok mérföldkő volt már...talán az egyik legizgalmasabb momentum a DHK-BRASSÓ MOL liga egyik debreceni meccsén jött elő, amikor nem érkezett meg a Szlovák vezetőbírói páros, és gyors döntést kellett hozni és kommunikálni. Akkor debütált először két fiatal, addig a MOL Ligában csak vonalbíróként tevékenykedő sporttárs vezetőbírói szerepben, és kiválóan oldották meg a feladatot.

 

És a legnehezebb pillanatod mi volt?

Azt határozottan ki merem jelenteni, hogy eddig nem sok "viharos" ügyem volt a mérkőzések kapcsán. Jellemzően rendben, atrocitásoktól és konfliktusoktól mentesen zajlottak le meccseim. Talán egy Pesterzsébet -DHK U16-os meccset követően volt egy "szülői támadás kivédése" (csak verbális) a legnehezebbnek nevezhető - de megoldódott.

 

Tervek az elkövetkezendő szezonra?

Igen. Továbbra is érzem magamban az energiát ahhoz, hogy jobbító szándékkal vegyek részt a játékvezetéssel kapcsolatos munkában. Talán már nem az én korcsolyázó sebességem és stílusom a legjobb a csapatban, de hiszem azt, hogy minden játékvezetésbe bekapcsolódó fiatal egy csiszolatlan gyémánt. Ebben a csiszolásban szeretnék meghatározó és hatékony szerepet betölteni. Természetesen nem csak a jégen kívül, hanem síppal a kezemben is. 

 

 

 

Szabadidős tevékenységek, hobbik?

Alapvetően én természetben érzem jól magam. Sok évtizede hegyi-kerékpározom, amit folyamatosan gyakorlok. Vallom, hogy az országunk legszebb, erre a mozgásra legalkalmasabb területe a Zempléni hegység. S ha már itt van  közelben... :-)

Egyébként síoktatóként is kerestem kenyeremet fiatal koromban, örömmel hódolok a tél ezen sportágának - de nyáron evezek, alkalmanként sziklát mászok.

A családi ház, a kert pedig...szóval biztosítja, hogy ki legyen töltve a szabadidő. :-)