Megtennéd, hogy pár sorban bemutatkozol?

Fényi Barnabás vagyok, 2002.03.31-én születtem Budapesten. Szinte születésem óta Budapest "külsőbbnek" nevezhető III. kerületében, Óbudán lakom szüleimmel, és a kutyánkkal. A jégkorong szezon napjain, a már szinte mindennapossá vált útjaim általában innen vezetnek az adott Jégcsarnok felé.

Mivel foglalkozol a játékvezetés mellett?

Jelenleg még tanuló vagyok a Testnevelési Egyetem Gyakorló Sportiskolai Általános Iskola és Gimnáziumban, ahova egy év „veszteséggel” kerültem be általános iskolai évvesztességem miatt, valamint, a gimnáziumi tanulmányaimat egy nulladik, nyelvi előkészítő évvel kezdtem el, tehát 4+1 éves nyelvi osztályban tanulok. Emellett van egy „kis családinak” mondható cég, mely a diplomáciával foglalkozik, itt az angol nyelvű kommunikációért és a weboldallal felmerülő kérdésekért vagyok felelős.

Hogy tudod összeegyeztetni a játékvezetést az iskoláddal, munkahelyeddel?

Itt főleg az iskolával kell összeegyeztetni, mert a céges ügyek sokszor otthonról is intézhetők, illetve nem mindennapos elfoglaltságot jelent sok esetben. Az iskolával meg szerencsém van, mivel ez egy sport tagozatos iskola, az esetleges utolsó óráról való eljövetelemet rugalmasan kezelik. De ez csak bizonyos extrém esetekben szükséges.

Honnan jött a jégkorong iránti érdeklődésed?

A családban azért mindig jelen volt a jég, de különböző formákban, mint például gyorskorcsolya. Egyszer, egy decemberi napon szüleimmel a Városligeti Műjégpályán korcsolyáztunk, (édesapám húzott az élvédővel) és akkor kaptunk egy szórólapot a Veresegyházi Gepárdok csapatától, hogy menjünk, és nézzünk meg egy edzést, hátha kedvet kapok hozzá. Elmentünk, és azóta jégen vagyok.

Mióta korongozol, milyen csapatokban játszottál?

2008/09-es szezonban kezdtem jégkorongozni, a már említett Gepárdok csapatánál, ami mára az OHA nevet viseli, majd innen, a 2010/11-es szezonban a MAC Budapest csapatához vezetett az utam.

A játékvezetés iránti érdeklődésem, szeretetem mindig is érezhető volt, de a MAC-nál adódtak lehetőségeim kipróbálni magamat karácsonyi, illetve évzáró rendezvényeken játékvezetőként. Majd a sokadik ilyen után, Tarnai Gergő edzőm felvetette, hogy miért nem keressük fel Nagy Attilát, és érdeklődünk milyen lehetőségeim lennének ez ügyben. Így is történt, elmentem az edzőtáborba Dunaújvárosba, és a 2016/17-es szezonban játékvezető (is) lettem.  Egy szezon volt, amikor aktívan jégkorongoztam, és voltam játékvezető párhuzamosan, de hamar világossá vált, hogy a játékvezetés jobban elvitt magával, hogy betekintést nyerhettem. A következő szezontól a versenyszerű jégkorongozással felhagytam, és teljes erőbedobással a játékvezetés felé folytattam utamat.

Miért döntöttél úgy, hogy játékvezető leszel?

A bizonyos egy év után, amikor párhuzamosan folyt a két tevékenység, akkori edzőm Tokaji Viktor megkérdezte, hogy melyiket szeretném csinálni inkább? A döntés joga teljesen meg volt hagyva, és én a játékvezetést választottam. Nagyobb mértékben vitt el, és nagyobb szeretetet, és elkötelezettséget éreztem iránta egy szezont követően, mint a jégkorong után nyolc évnyi játék után. Ezt a döntésemet azóta sem bántam meg, annak ott, úgy kellett történnie. Amatőr szinten idővel lehet visszamennék majd játszani, de jelenleg az időm nem engedi.

Ha ki kellene emelni meghatározó momentumokat az eddigi karrieredből, akkor mik volnának azok?

Nehéz erre konkrét választ adni, mert minden mérkőzés más és más, és mindegyik egy külön kihívás.

1. Idén lehetőséget kapok az Erste Liga kerettagjaként mérkőzéseken
2. Tavaly az első vezetőbírói meccsem a MAC-UTE között (Paulheim A., Schumi)
3. Eddigi pályafutásom alatt kétszer kaptam azt a megtisztelő feladatot, hogy az OB IV bajnokság döntőjének utolsó mérkőzésén vonalazhattam (Berger Á., Jakocs F.)
4. Tavalyi szezonban Schumival fújhattam az U14 döntőt
5. Második szezonom után, amikor nekem szavazták az Árkovics Miklós Díjat

Ezek a felsorolt események, de nekem nagyon jó, pozitív visszajelzésként szolgáltak és ösztönöztek arra, hogy a belefektetett munka nem hiába van, de mindig van hova tovább fejlődni!

Mi volt a legnehezebb pillanatod az eddigi karriered során?

A tavalyi szezonban, egy U20-as meccsen Győrben a 2. harmad kezdetekor egy védő a bedobás után telibe pattintotta a bokámat és eddig ott volt egyszer olyan érzésem, hogy ezt most nem tudom folytatni, de végül nem tudtam azt mondani, hogy ennek itt vége, folytatnom kellett!

Mi tartja fent évek óta a motiváltságodat a játékvezetés irányába?

A játék iránti szeretet és az, ahogyan már említettem, két ugyan olyan mérkőzés nincsen, és mindegyikre máshogy kell készülni, és ettől lesz ez az egész színes. A játékvezetésre én sem tudok munkaként tekinteni, inkább hobbi, ami kitölti a mindennapjaimat.

Fiatalon kezdted a játékvezetést. Milyen tanácsokat adnál a mai fiatalok számára, kik még csak ezután fognak bekerülni a játékvezetés világába? Szerinted mire érdemes leginkább felkészülnie annak, ki napjainkban sípot ragad?

Attól senkinek nem kell félnie, hogy „nem lesz befogadva” mivel én is megtapasztaltam, hogy ez egy nagyon befogadó, és barátságos közeg ami itt van. Szerintem nagyon fontos az, hogy érezze a felelősséget, hogy ott a jégen most nem játékos, hanem azt a mérkőzést Ő vezeti! Mozgást tekintve is át kell szerintem alakulni, mert sok játékosból lett játékvezetőnknek is az volt a nehéz így a visszajelzések alapján, hogy nincs a kezében az ütő, helyezkedés teljesen más, a kezén van egy síp, amit meg kell fújni, és felelősségteljes döntéseket kell tudni hozni.

Legyen nyitott az új dolgokra játékvezetőként, legyen alázatos és a belefektetett munkája itt is kifizetődik, ugyanúgy, mint az egyesületénél, ahol játszik.

Kitűzött célok az idei szezonra?

Idén szeretnék az Erste Liga keretének oszlopos tagja lenni és helytállni a feladatnak, illetve kicsit több mérkőzésen jelen lenni vezetőbíróként, mint tavaly, és a legtöbbet kihozni magamból idén is a játékvezetéssel kapcsolatosan.

Szabadidős tevékenységek? Mit csinálsz szívesen a játékvezetésen túl?

Szabadidős tevékenységnek akár a jégkorongot is nevezhetjük, mert ezen túl nagyon nincsen időm másra, mivel, ha nem mérkőzést vezetek, akkor gyakran lehet velem találkozni versenybíróként is, általában bemondóként, vagy jegyzőkönyvvezetőként vagyok jelen. De ez tényleg csak másodlagos, és kiegészítő tevékenységem. Emellett nyáron szeretek, és szoktam is horgászni, valamint kerékpározni.