Megtennéd, hogy pár sorban bemutatkozol?

Dorogi Dávid vagyok és 76.10.17-én születtem Budapesten. Újpesten nőttem fel és kisebb megszakításokkal mindig Budapesten éltem. Egy testvérem van, aki 2 évvel fiatalabb nálam. Sajnos én nem rendelkezem a klasszikus hokis múlttal, mint közülünk sokan.

Mivel foglalkozol a játékvezetés mellett?

Saját vállalkozásban ingatlanokkal foglalkozom, Franchise partnere vagyok az Otthon Centrumnak. Irodám a XV. kerületben van.

Hogy tudod összeegyeztetni a játékvezetést a munkahelyeddel?

Nagy szerencsémre az időm java részét én tudom beosztani, így az esetleges hét közbeni meccseket el tudom vállalni.

Honnan jött a jégkorong iránti érdeklődésed?

A hokival sajnos, elég későn, egy véletlen szülinapi ajándék kapcsán találkoztam, amikor is egy korcsolyát kaptam testvéremtől. Korizgatni kezdtem, később oktatásra jártam és ott ismerkedtem meg hokisokkal, akikkel később amatőr csapatot alkotva hirtelen a sportág mellett találtam magam. A hokis légkör azonnal magával ragadott.

Mióta korongozol, milyen csapatokban játszottál?

2009 körül kerültem kapcsolatba a sportággal. Csak amatőr csapatokban játszottam.

Miért döntöttél úgy, hogy játékvezető leszel?

Többet akartam annál, mintsem, hogy lelkes amatőrként a pálya széléről nézzem a hokit. Tenni akartam valamit és ez kihívás is volt egyben.

Ha ki kellene emelni meghatározó momentumokat az eddigi karrieredből, akkor mik volnának azok?

Időről-időre tettem, teszek észrevételeket, javaslatokat, bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Fontos visszajelzés volt számomra, hogy ezeket meghallgatták és kikérték a véleményem. Szívesen működöm közre az edzőtáborok során Nagy Attila mellett a kezdők fogadásában. Számomra a legmeghatározóbb esemény az volt, amikor feltehettem a piros karszalagot. A hokis múlt hiánya és a gyenge koritudás a sok munkának köszönhetően mára már mögöttem van.

Mi volt a legnehezebb pillanatod az eddigi karriered során?

Legnehezebb pillanat talán az volt, amikor egy női torna döntőjét követően a kézfogás után szabadultak el az indulatok úgy, hogy az összes játékos egymásnak ugrott. Meg is lepett minket és hirtelen kevesen is voltunk, de hamar sikerült lehűteni a kedélyeket :)

Mi tartja fent a motiváltságodat a játékvezetés irányába?

Már a kezdet kezdetén tudtam, más motivációm kell, hogy legyen, mint a fiataloknak. Nekem az, hogy itt lehetek és hogy minél jobban teljesítsek, kellő motivációt ad, időről-időre.

Milyen tanácsokat adnál a mai fiatalok számára, akik még csak ezután fognak bekerülni a játékvezetés világába? Szerinted mire érdemes leginkább felkészülnie annak, ki napjainkban sípot ragad?

Talán a legjobb tanács az lehet, hogy mielőbb öltözz be és ne habozz, vágj bele! Akik most érkeznek, azokat jó körülmények, felkészült mentorok és nemzetközi szereplések várják.

Tapasztalataid alapján hogyan látod a mai fiatalok helyzetét? Szerinted milyen reális célt tűzhet ki magának egy fiatal magyar játékvezető?

Határ a csillagos ég… Amennyiben az illető tehetséges, szorgalmas és kitartó, úgy nagy magasságokat hódíthat meg.

A kommunikációs munkacsoport tagjaként milyen plusz teendőid vannak?

Elsősorban a nyári edzőtáborok során, az újak fogadásában és felkészítésében számítanak rám.

Kitűzött célok a következő szezonra, illetve hosszabb távra?

Hosszú és rövid távon is célom a minél jobb minőségű játékvezetés.

Szabadidős tevékenységek? Mit csinálsz szívesen a játékvezetésen túl?

Itt mindenképp a zenélést említeném. Klarinéton és szaxofonon játszom több zenekarban is.